Alexi�nus Testv�rek Kongreg�ci�ja Congregatio Fratres Alexiani (C.F.A.) Az Alexi�nus Testv�rek Katolikus F�rfi Kongreg�ci�j�nak kezdete visszany�lik a Beghard f�rfi csoportig, akik mindennapi kenyer�k�rt koldultak, szolg�lt�k a szeg�nyeket, �polt�k a betegeket �s a seg�ts�gre szorul�kat Krisztus szellem�ben. T�bb mint 700 �vvel ezel�tt N�metorsz�gban, Hollandi�ban �s k�rny�k�n alakult meg a rend. A Beghardokr�l legkor�bbi le�r�st 1334-b�l tal�ljuk Aachen v�ros lev�lt�r�ban, amelyben �rtes�l�nk arr�l, hogy a v�ros adom�nyozott Beghardoknak az�rt, hogy seg�tsenek a szeg�nyeken �s a hajl�ktalanokon. 1347-ben kit�rt Eur�p�ban a fekete j�rv�ny, ekkor a Beghardok �polt�k a betegeket, temett�k a halottakat. Fontos feladatuknak tekintett�k, hogy J�zus tan�t�s�r�l �s tev�kenyked�s�r�l pr�dik�ljanak. Lassan megalakult a Beghardok vall�si k�z�ss�g�nek t�bb csoportja. A k�z�ss�gek Szent �goston regul�ja szerint �ltek. Szent Alexiust (Elek) v�lasztott�k v�d�szentj�kk� a tizennegyedik sz�zadban. Szent Alexius egy gazdag r�mai szen�tor fia volt, aki feladta gazdags�g�t, h�zass�gk�t�s�nek �jszak�j�n, megegyezve menyasszony�val, otthagyta a vil�gi �letet, �s elment Sz�ri�ba, ahol koldult �s az adom�nyokb�l seg�tette a szeg�nyeket. 1458-ban a P�p�t�l megkapt�k a hivatalos kinevez�st, mint Alexi�nus Testv�rek Kongreg�ci�ja. 1472-ben V. Sixtus P�pa ism�t hivatalosan elismerte az Alexi�nus Kongreg�ci�t. Az Alexi�nus Testv�rek kiterjesztett�k misszi�jukat az Egyes�lt �llamokban is. 1866-ban Bonaventur Thelen testv�r meg�rkezett New Yorkba, N�metorsz�g Aachen v�ros�b�l. Majd 1866. j�nius 22-�n Chicag�ban egy kis fah�zban alap�totta meg az els� k�rh�zat, ezt k�vette St. Louis. Az els� beteget Õ maga vitte karjaiban a k�rh�zba. Ezen a ny�ron Chicag�ban az Alexi�nus Testv�rek h�siesen �polt�k a koleraj�rv�ny betegeit, �s p�ldamutat�sukkal elterjedt j� tev�kenys�g�k h�re, amit a mai napig is megtartottak a testv�rek. Az Alexi�nus Testv�rek Kongreg�ci�j�nak eg�szs�g�gyi szolg�lata megtal�lhat� N�metorsz�gban, Belgiumban, az Egyes�lt �llamokban, Angli�ban, �rorsz�gban, Indi�ban �s a F�l�p-szigeteken. Az Egyes�lt �llamokban lev� Szepl�telen Sz�z M�ri�r�l elnevezett tartom�ny, t�mogatja a F�l�p-szigeteken, Davao v�ros�ban m�k�d� szolg�latot, gondoskodik a szeg�nyek orvosi ell�t�sr�l. A tartom�ny f�n�ks�ge �ltal kezd�d�tt meg 2001 november�ben a magyarorsz�gi Alexi�nus rend alap�t�s�nak terve. A rend legmagassab f�n�ke �s tan�csa hivatalosan j�v�hagyta 2003. 02. 13.-�n az Alexinus rend leteleped�s�t Magyarorsz�gon. A kongreg�ci� k�zponti h�za 1948 �ta Tennessee (USA) �llamban tal�lhat�. Egyh�zjogi st�tusz: P�pai jog� szerzetesrend. B�r�s�gi bejegyz�s: 2003. szeptember 16. Apostoli szolg�lat: holisztikus gondoskod�s betegekr�l, haldokl�kr�l, elesettekr�l �s id�sekr�l. K�LDET�SI NYILATKOZAT Mi, Alexi�nus Testv�rek, meger�s�tve a k�z�ss�g, az im�ds�g, a szeg�nyekir�nti elk�telezetts�g �s alap�t�inkt�l re�nk hagyott �r�ks�ge �ltal, partneri egy�ttm�k�d�sben m�sokkal, tesz�nk tan�s�got a Gy�gy�t� Krisztusr�l az�ltal, hogy K�zeg�szs�g�gyi Szervezet�nk m�dszereivel �gy k�ls�leg, mint bels�leg holisztikus m�don �vjuk az eg�szs�get �s gondoskodunk a betegekr�l, haldokl�kr�l, �s minden t�rsadalmi r�teg kitasz�tottjair�l eg�szs�g�gy h�l�zatunkban �s azon k�v�l is. 1980. okt�ber ALEXI�NUS KARIZMA Az Alexi�nus karizma egy h�v� k�z�ss�g pr�f�tai �s b�tor v�lasza J�zus Evang�lium�ra, amely im�ds�gban �s egyszer� �letform�ban gy�kerezik. J�zus k�vet�ik�nt a mi feladatunk, hogy seg�t� kezet ny�jtsunk a szeg�nyek, a betegek �s haldokl�k, k�l�n�sen a kirekesztettek �s a gy�ng�k fel�. Karizm�nk m�sokkal egy�ttm�k�dve, megt�r�sre �s teljes odaad�sra h�v benn�nket, folytatva J�zus gy�gy�t� �s kiengesztel� k�ldet�s�t. ----------------------------------------------------- Zirci (Ciszterci) Ap�ts�g Ordo Cisterciensis; OCist A k�z�ss�g hivat�sa: szeml�l�d�s, nevel�s. 1098-ban a Molesme-i benc�s ap�ts�gb�l elindult szerzetesek Szent R�bert, Szent Alberik �s Harding Szent Istv�n vezet�s�vel megalap�tott�k Cistercium (Citeaux) monostor�t, amely n�h�ny �vtized m�lva a bel�le kirajzott alap�t�sokkal egy�tt kidolgozta az ap�ts�gok �j alkotm�ny�t, a Carta Charitatist, amely �j szerzetesrendd� form�lta a Cisterciumot k�vet� monostorok k�z�ss�g�t. Szent Bern�tnak, Clairvaux l�nglelk� ap�tj�nak sug�rz� lelkis�ge ezreket vonzott az �j rendbe, amely Szent Benedek Regul�j�nak szellem�ben megval�s�totta az im�ds�g, a munka �s a lelki m�vel�d�s egyens�ly�t az egyszer�s�g, a csend �s a mag�ny l�gk�r�ben. 1500 k�r�l 740 f�rfi �s 670 n�i ap�ts�ga volt a rendnek. A reform�ci�, a francia forradalom �s a XIX. sz�zad els� fel�ben bek�vetkezett szekulariz�ci� ut�n ennek csup�n kis t�red�ke maradt meg. A XVII-XIX. sz�zadban t�bb ap�ts�gban – f�k�nt a n�met nyelvter�leteken – a r�gi mez�gazdas�gi �s ipari k�zimunka hely�be a lelkip�sztori �s az iskolai tan�t� munka l�pett. Ma kb. 900 f�rfi �s ugyanannyi n� tagja van a rendnek Ausztria, Lengyelorsz�g, Sv�jc, N�metorsz�g, Olaszorsz�g, Franciaorsz�g, Spanyolorsz�g, Hollandia, Belgium monostoraiban, Eur�p�n k�v�l Vietnamban, Brazili�ban, Eritre�ban, Eti�pi�ban, Kanad�ban �s az Egyes�lt �llamokban. Magyarorsz�gon az els� ciszterci ap�ts�g 1142-ben a mai B�tasz�k hely�n Cik�doron l�tes�lt. III. B�la kir�ly 1182-ben alap�totta a zirci ap�ts�got, valamint emellett n�gy ap�ts�ggal gyarap�totta a rendet. A XV-XVI. sz�zadban mind a 18 k�z�pkori magyarorsz�gi ciszterci monostor eln�ptelenedett �s elpusztult. A t�r�k�k ki�z�se ut�n a k�lf�ldi ciszterciek visszaszerezt�k a zirci, p�szt�i �s szentgotth�rdi ap�ts�gokat �s azok birtokait. A p�szt�iak Egerbe k�lt�zve 1776-t�l az el�rvult egykori jezsuita gimn�ziumban v�llaltak tan�t�st. 1813-ban a magyar kir�ly a zirci perjelt nevezte ki pilisi–p�szt�i ap�tnak. Majd a szil�ziai Heinrichau feloszlat�sa ut�n Zirc �n�ll� ap�ts�g lett. �n�ll�s�t�sa a pilisi–p�szt�i ap�ts�gok Zirccel val� egyes�t�s�t eredm�nyezt�k. 1814-ben a zirci ciszterciek az �llami �s t�rsadalmi elv�r�snak megfelel�en �tvett�k a jezsuit�k egykori sz�kesfeh�rv�ri �s p�csi gimn�zium�nak vezet�s�t. Ezt k�s�bb a bajai gimn�zium �tv�tele �s a budai gimn�zium megalap�t�sa k�vette. �gy a magyarorsz�gi ciszterciek f� munkater�lete a k�z�piskol�s ifj�s�g oktat�sa �s nevel�se lett. A Zirci Ap�ts�g 1859-ben bel�pett az akkor alap�tott Osztr�k–Magyar Kongreg�ci�ba, de az I. vil�gh�bor� ut�n k�rte a Szentsz�kt�l az addigi k�tel�kb�l val� kiv�l�s�t. XI. Pius p�pa 1923. janu�r 27-�n hozta l�tre a Ciszterci Rend Zirci Kongreg�ci�j�t, amelynek 1961 �ta a Dallasi Ciszterci Monostor �s 1996 �ta a Kismarosi Ciszterci N�v�rek Ap�ts�ga is tagja. 1948-ban az �llam mind az 5 gimn�ziumot elvette Zirct�l, 1950-ben a rendh�zait is lefoglalta, m�k�d�s�t is betiltotta. 1950-ben 253 szerzetese volt Zircnek. A rendszerv�ltoz�s ut�n, 1993 �s 1997 k�z�tt az ap�ts�g 5 gimn�zium�t visszakapta, �m jelenleg a bajai gimn�ziumot nem az ap�ts�g m�k�dteti. A Zirci Ap�ts�g ismertebb szem�lyis�gei k�z� tartoznak: Dr. B�kefi Remig budapesti egyetemi tan�r, t�rt�n�sz (zirci ap�t: 1911-24.), Brisits Frigyes irodalomt�rt�n�sz, Endr�dy Vendel zirci ap�t (1939-81), akit 1950-ben letart�ztattak, �s 15 �v b�rt�nre �t�ltek, Hagy� Kov�cs Gyula Zirc el�sz�ll�si mintagazdas�g�nak vezet�je, Dr. Palos Bernardin, tanker�leti f�igazgat� �s a pedag�gia neves m�vel�je, Sigmond L�r�nt az Ap�ts�g vezet�je 1950-t�l, Dr. Zakar Ferenc Polik�rp r�mai egyetemi tan�r, a Ciszterci Rend gener�lis ap�tja (1985-95), zirci ap�t (1996-2000), f�ap�t (2000-). -------------------------------------------------------------- Csornai Premontrei Pr�posts�g Canonia Csornensis Ordinis Praemonstratensis OPraem A pr�posts�g c�mere A k�z�ss�g hivat�sa: lelkip�sztorkod�s, tan�t�s-nevel�s. A premontrei rend alap�t�ja Szent Norbert (1080-1085 k�z�tt a K�ln melletti Xantenben, †1134 Magdeburg). El�bb a xanteni t�rsask�ptalan tagja. 1115-ben bek�vetkezett „megt�r�se”, vagyis �let�nek megjobb�t�sa ut�n, saj�t k�r�s�re a k�lni �rsek papp� szentelte. Ezut�n vezekl� �letet kezdett, majd p�pai enged�llyel v�ndorpr�dik�tork�nt m�k�d�tt. A hozz� csatlakoz� tan�tv�nyokkal az �szak-franciaorsz�gi Laon �s Reims k�z�tt fekv� Pr�montr�ben telepedett le �s 1121 kar�csony�n az els� 40 szerzetes fogadalomt�tel�vel megalap�totta a premontrei rendet. Clastres-i Ricovera k�zrem�k�d�s�vel megszervezte a rend n�i �g�t is. Alap�t�s�t II. Honorius p�pa 1126-ban meger�s�tette. Ugyanebben az �vben Magdeburg �rsek�v� v�lasztott�k. Ott halt meg 1134. j�nius 6-�n. A premontreiek c�lkit�z�seikben rendalap�t�jukat k�vett�k. Ennek legink�bb az un. „vita mixta” felelt meg: a szeml�l�d� �s az akt�v �letforma �tv�z�d�se. A szerzeteskanonoki �let alapszab�ly�ul Szent �goston Regul�j�t fogadt�k el, melyet a premontrei konstituci�kkal, statutumokkal eg�sz�tettek ki. A rend �jabb kelet� jelmondata: „ad omne opus bonum parati”, l�nyeg�ben a kiemelten liturgikus kolostori �letet kapcsolja �ssze az apostoli tev�kenys�g minden fajt�j�val. A rendnek a XVIII. sz�zadban megfogalmazott „�t c�lkit�z�se”: k�rusima, az Olt�riszents�g tisztelete, M�ria-tisztelet, lelkip�sztorkod�s, �nmegtagad�s �s vezekl�s. A rend kolostorainak sz�ma a vir�gkorban mintegy 600-620 volt. A kolostorok rangja: ap�ts�g, vezet�je az ap�t. Magyarorsz�gon a rend kolostorait, n�h�ny n�met cirk�ri�hoz (rendtartom�nyhoz) hasonl�an, pr�posts�gnak, a kolostor f�n�k�t pr�postnak nevezt�k. Az els� pr�posts�got a Nagyv�rad melletti V�radhegyfokon alap�tott�k a XII. sz�zad k�zepe t�j�n. Az utols� k�z�pkori alap�t�s a IV. B�la �ltal alap�tott csuti monostor. A k�z�pkori magyar premontrei kolostorok sz�ma 41, ebb�l 35 f�rfi- �s 6 n�i kolostor. A lelkip�sztorkod�s mellett saj�ts�gos magyarorsz�gi feladata volt a rend-nek a hiteleshelyi k�zjogi tev�kenys�ge. A reform�ci�, a t�r�k h�d�t�s �s m�s kedvez�tlen k�r�lm�nyek k�vetkezt�ben a rend m�k�d�se a XVI. sz�zad m�sodik fel�ben megsz�nt. A XVIII. sz�zad elej�n osztr�k �s morva premontreiek munk�ja nyom�n hat kor�bbi premontrei kolostorban �jra megindulhatott a rendi �let. Ezeket azonban II. J�zsef rendelete 1785-87-ben feloszlatta. 1802-ben I. Ferenc kir�ly rendelete ugyan vissza�ll�totta �ket, de a hat kolostort k�t k�zpontban egyes�tette. J�sz�hoz Leleszt �s Nagyv�radot csatolta, Csorn�hoz pedig T�rj�t �s J�noshid�t. Ugyanakkor k�telezte a k�t pr�posts�got, hogy visszakapott birtokaik j�vedelm�b�l k�z�piskol�kat tartsanak fenn �s ezekben a rend tagjai tan�tsanak. �gy lett a premontrei rend Magyarorsz�gon, a benc�sekhez �s ciszterciekhez hasonl�an, tanit�rendd�. A j�sz�iak Kass�n, Rozsny�n �s Nagyv�radon tan�tottak, a csornaiak pedig Szom-bathelyen �s Keszthelyen. Emellett a rend megtartotta kor�bbi profilj�t is, a lelkip�sztorkod�st. A trianoni b�keszerz�d�s k�vetkezt�ben J�sz� ter�letei Csehszlov�ki�hoz �s Rom�ni�hoz ker�lt�k, iskol�it pedig �llamos�tott�k. Ez ut�bbiak p�tl�s�ra a Magyarorsz�gra �ttelep�lt rendtagok 1924-ben G�d�ll�n �j gimn�ziumot �s nevel�int�zetet alap�tottak. A g�d�ll�i alap�t�s �n�ll� perjels�gi rangra emelkedett. Ugyanez �vben alap�tott�k m�sodik gimn�ziumukat Budafokon. 1938-1945 k�z�tt r�vid id�re J�sz� ter�lete �jra egyes�lt, kor�bbi iskol�iban �jra premontrei tan�rok tan�tottak. 1945-ben azonban vissza�lltak a trianoni hat�rok. Az 1802-ben J�sz�val egye-s�tett Nagyv�rad �jra �n�ll� lett, saj�t pr�posttal. Jogilag G�d�ll� is hozz� tartozott 1989-ig. Az 1945. �vi f�ldreform k�vetkezt�ben c�lvagyon�t elvesztett csornai pr�posts�g 1947-ben m�g elind�totta harmadik gimn�zium�t Csorn�n, de m�r 1948-ban �llamos�tott�k a rend iskol�it. A csornai pr�posts�g tagjainak sz�ma 1950-ben 64 volt, a g�d�ll�i perjels�g tagjainak sz�ma pedig: 55. A premontrei rend �lete, n�gy �vtizedes k�nyszersz�net ut�n, 1989-ben indulhatott meg �jra. Magyarorsz�gi k�zpontjai: a csornai pr�posts�g �s az 1989. �ta �jra �n�ll� g�d�ll�i perjels�g. A Csornai Pr�posts�g 1994-ben Szombathelyen ind�tott n�gyoszt�lyos gimn�ziumot. A Csornai Pr�posts�g ezenk�v�l rendi pl�b�ni�t vezet Csorn�n �s Szombathelyen, valamint Budapesten a Szent �goston k�polnaigazgat�s�got. A rend nevesebb egy�nis�gei az ut�bbi sz�z �vben: Kunc Adolf �s Simonffy Jen� csornai, Ta-k�cs Menyh�rt �s Gerinczy P�l j�sz�i pr�postok. H�res tud�sok: G�briel Asztrik, Hermann Egyed, Kumorovitz Bern�t, Oszvald Arisztid, Horv�th Antal t�rt�n�szek, K�roly Ir�n�usz fizikus. Nemzetk�zi h�r� k�lt�: M�cs L�szl�. A premontrei rend napjainkban mind az �t vil�gr�szen jelen van. Az 1995. �vi Catalogus a cirk�ri�kat nyelvek szerint csoportos�tja. Az angol nyelv� cirk�ri�hoz 6 ap�ts�g, perjels�g, vagy m�s �n�ll� h�z tartozik, a cseh nyelv�h�z 5 (k�zt�k J�sz� is!), a flamand nyelv� brabanti cirk�ri�hoz 9, a francia nyelv�h�z 3, a n�met nyelv�h�z 7, a magyar nyelv�h�z 3 (Csorna, G�d�ll�, Nagyv�rad). Rendi misszi�s �llom�sok m�k�dnek Kong�ban, Chil�ben, Indi�ban. A rendtagok k�z�l n�-gyen misszi�s p�sp�k�k. A rend tagl�tsz�ma 1995-ben: 1330 f�rfi rendtag, 374 n�i rendtag, �sszesen: 1704 premontrei szerzetes. Jelenleg Magyrorsz�gon lelkip�sztori munka mellett tan�t�-nevel� munk�t v�gez a Szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimn�ziumban. -------------------------------------------------------- G�d�ll�i Premontrei Perjels�g Canonia G�d�ll�ensis Ordinis Praemonstratensis OPraem A k�z�ss�g hivat�sa: lelkip�sztorkod�s �s iskolai oktat�s. Nagy S�ndor - L. Szab� Erzs�bet: Õseink haz�ra tal�l�saA jelenlegi G�d�ll�i Premontrei Perjels�g a 12. sz�zad v�g�n alap�tott J�sz�v�ri Pr�posts�gnak nemcsak fili�ja, hanem anyaorsz�gi jogut�dja, �s mag��nak vallja Nagyv�rad, J�sz� �s Lelesz szellemi �r�ks�g�t. G�d�ll�t 1924-ben alap�totta Dr. Tak�cs Menyh�rt j�sz�v�ri pr�post azokkal a premontreiekkel, akik a kassai-, rozsny�i- �s nagyv�radi premontrei gimn�ziumok meg-sz�ntet�se ut�n az ut�d�llamokban nemk�v�natos szem�lyek lettek. G�d�ll� 1929-t�l kezdve saj�t novici�tussal �s hittudom�nyi f�iskol�val �n�ll�sult, 1937-ben pedig a Szentsz�k �n�ll� perjels�gg� (prioratus sui juris) emelte. 1938-t�l 1945-ig a g�d�ll�i korm�nyz� perjel ism�t az egyes�tett J�sz�v�ri Pr�posts�g prel�tusa lett. A trianoni hat�rok 1945-�s vissza�ll�t�s�t�l 1950-ig G�d�ll� �jra �n�ll� lett, r�vid ideig saj�t pl�b�ni�val. A g�d�ll�i k�polna baj�rata Hatalmas alapter�let� �p�letegy�ttese a szerzetesrendek feloszlat�sakor az Agr�rtudom�nyi Egyetem birtok�ba ker�lt. A rendek sz�tsz�rat�sakor 55 tagja volt a G�d�ll�i Perjels�gnek, �s 10-en voltak az akkor m�r ism�t �n�ll� pr�posts�gg� lett Nagyv�radon. A rendt�rsak a feloszlat�s ut�n k�l�nf�le vil�gi foglalkoz�st, fizikai vagy szellemi munk�t v�llaltak. N�h�nyan k�z�piskol�ban tan�tottak, vagy tudom�nyos munk�t v�geztek, m�sok k�lf�ldi ap�ts�gokhoz csatlakoztak, akik k�z�l h�rman jelenleg is az USA-ban �lnek. A konvent a sz�tsz�rat�s alatt jogilag a V�radhegyfoki Pr�posts�ghoz (Nagyv�rad) tartozott. Utols� pr�postjuk, Dr. Gerinczy P�l 1965-ben hunyt el a Szil�gy-megyei Kraszn�n. A hatvanas �vek elej�n az �si Zs�mb�ki Pr�posts�g titulus�ra tett fogadalommal titokban �j tagokkal gyarapodott a k�z�ss�g. 1989-ben a Premontrei Rend gener�lis ap�tj�nak kezdem�nyez�s�re ism�t vissza�llt az �n�ll� G�d�ll�i Premontrei Perjels�g. A sz�tsz�rat�s idej�n �l� 55 testv�rb�l ekkor m�r csak 12-en �ltek, �s a titokban fogadalmat tett �s felszentelt testv�rekkel egy�tt �sszesen 15 tag� konventnek F�nyi Ott� lett a korm�nyz� perjele. A neh�z �vtizedekben is � tartotta �ssze a rendet, gondoskodott az id�s, beteg rendt�rsakr�l, ir�ny�totta a k�r�lm�nyekhez k�pest hitelesnek mondhat� k�z�ss�gi �letet. Vir�gvas�rnapi k�rmenet Az �jraindul� k�z�ss�g kis rendh�zat �s k�poln�t �p�tett a r�gi ter�let�vel hat�ros utc�ban. Elvesztett kolostor�p�let�k helyett k�t kisebb �p�letet kaptak, melyekben 1992-ben megnyitott�k a nyolcoszt�lyos Premontrei Gimn�ziumot vil�gi taner�kkel. Az 1993-ban meg�ldott F�c�n-sori �j K�polna a v�ci megy�sp�sp�k rendelet�re 1998-ban Premontrei Pl�b�nia lett. Ez lehet�s�get ad arra, hogy g�d�ll�i iskolai munk�juk mellett pl�b�niai pasztor�ci�t is folytathassanak. A gimn�zium is t�bb �p�lettel gyarapodott, �s 2000-ben �tj�ra bocs�totta els� �retts�gizett n�vend�keit. Zs�mb�k, vesper�sZs�mb�kon, az �si monostor-templom t�v�ben a rend �tvette a pl�b�ni�t (1990), �s ez egyben a rend domus dependense lett. Itt is elindult a szer�ny konvent�let az �nnep�lyes liturgi�val �s a k�rny�ken v�gzett lelkip�sztori tev�kenys�ggel, az itt letelepedett premontrei n�v�rekkel egy�ttm�k�dve. Az �jrakezd�s �ta 6 id�s rendtag halt meg, de fiatal tagokkal is gyarapodott a rend: eddig k�t testv�r r�szes�lt a paps�g szents�g�ben, �s h�rman folytatnak teol�giai tanulm�nyokat. A j�v�ben is saj�tos rendi feladatuknak tartj�k az apostoli tev�kenys�get, az iskol�ikban �s pl�b�ni�ikon folytatott lelkip�sztori munk�t az �l� szerzetesi k�z�ss�g h�tter�vel, k�rny�k�k h�v� n�pe �s a r�juk b�zott tanul�ifj�s�g jav�ra. Rendi feladatuknak tekintik a h�vekkel egy�tt �nnepelt liturgi�t, a naponta �nekelt premontrei zsolozsm�t. NYILV�NOS ZSOLOZSMAREND (mindig �nekes zsolozsma!): Vas�rnap: Laudes: 7.00 Vesper�s: 17.30 H�tf�: Matut�num �s laudes: 6.30 Vesper�s: 18.00 Kedd: Matut�num �s laudes: 6.30 Vesper�s: 18.00 Szerda: Matut�num �s laudes: 6.30 Vesper�s: 18.00 Cs�t�rt�k: Matut�num �s laudes: 6.30 Vesper�s: 18.00 P�ntek: Vesper�s: 17.30 Szombat: Matut�num �s laudes: 6.30 Vesper�s: 18.00 Egyh�zjogi st�tusza: p�pai jog� f�rfi szerzetes int�zm�ny (papi). A k�z�ss�g jogi szem�ly. -------------------------------------------------