Vir�gvas�rnap �nnepli az egyh�z J�zusnak szam�ron val� diadalmas jeruzs�lemi bevonul�s�t: sokan a n�p k�z�l ruh�jukat ter�tett�k az �tra, m�sok �gakat t�rtek a f�kr�l, s el�je sz�rt�k. Az el�ttej�r� �s ut�na t�dul� sokas�g �gy ki�ltozott: Hozsanna D�vid fi�nak! �ldott, ki az �r nev�ben j�n! Hozsanna a magass�gban! (Mt 21, 8). Ennek nyom�n ker�lt az �nnep szertart�sai k�z� a p�lm�s, Eur�pa �szaki t�jain pedig a bark�s k�rmenet. A k�rmenet teh�t jeruzs�lemi eredet�, ahol a legut�bbi id�kig minden esztend�ben megism�tl�d�tt a jeruzs�lemi p�sp�k szem�ly�ben az �r jelk�pes bevonul�sa a szent v�rosba. A k�rmenet n�pe a falakon k�v�l gy�lekezett. Itt t�rt�nt a p�lmaszentel�s. A kapukat bez�rt�k a menet el�tt, csak k�s�bb nyitott�k meg. A p�sp�k szam�rh�ton vonult be, a kanonokok �s h�vek pedig ruh�jukat ter�tett�k el�je. A p�csi egyh�zmegy�ben is volt a k�z�pkorban k�rmenet: a h�vek itt is ruh�jukat ter�tett�k az �tra.* Tal�n ennek a liturgikus hagyom�nynak eln�piesedett maradv�nya, hogy sz�mos helyen vagy vir�gvas�rnap, vagy nagyp�nteken kirakj�k a t�li vastag ruh�t az udvarra, ut�na pedig elteszik j�v�re. A szentel�s k�z�pkori monasztikus szertart�s�r�l a Pray-k�dex t�j�koztat benn�nket. Archaizmusai k�z�l eml�t�sre m�lt�, hogy az eg�sz falut megj�r� k�rmenetben az �r�s e szavain�l: percutiam pastorem, a papot a barka�ggal megveregett�k.* �ltal�nos hagyom�ny szerint J�zust vagy az evang�liumos k�nyv, pedig fesz�let jelk�pezte, amelyet z�ldel� �gakkal d�sz�tettek. N�metorsz�gban �s Ausztri�ban a k�rmeneten egy f�b�l faragott, kerekeken j�r� szamarat (Palmesel) is k�r�lvezettek. Ezt is vir�ggal �s z�ld �ggal �kes�tett�k.* Van adatunk arra, hogy a n�met lakoss�g� B�rtfa v�ros�ban a XV. sz�zadban a vir�gvas�rnapi k�rmeneten szam�rh�ton �l� Krisztus-szobrot is vezettek.* �ltal�nosnak tetsz� r�gi hagyom�ny szerint m�r a vir�gszombati barkagy�jt�s is paraliturgikus cselekm�ny volt. Van adatunk arra, hogy a vig�li�n k�rmenet indult a bar�tok s�megi templom�b�l a barkahordoz� gyermekek el� (1714).* A bark�t Szabadk�n a R�kus-k�poln�ban gy�jt�tt�k �ssze.* A h�vek k�rmenetben innen vitt�k �t az �nnepen a k�zeli Ter�z-templomba, ahol a szentel�s t�rt�nt. Majd liturgikus el��r�s szerint a templomi k�rmenetben is r�szt vettek vele. A sz�zadfordul�n a g�cseji iskol�sgyerekek szombaton mentek ki az �gak�rt a k�zeli erd�re vagy hegyre. Ez alkalommal a fi�k fekete cukors�vegb�l k�sz�tett zs�kot tettek a fej�kre. Fel is bokr�t�zt�k, felp�ntlik�zt�k, oldalukra pedig fakardot k�t�ttek. A kisl�nyok fej�k�n feh�r koszor�val jelenek meg az iskol�ban. Innen a mester, vagyis tan�t� vezet�s�vel p�rosan, n�t�zva mentek �gakat v�gni. Miut�n ez megt�rt�nt, a magukkal vitt ennival�t, t�bbnyire toj�st, elk�lt�tt�k. Akadt gazda, aki a hegyen borral is megk�n�lta �ket. A szentel�sre sz�nt �gakat v�llukon, most m�r valamelyik vir�gvas�rnapi �neket �nekelve, vitt�k hazafel�. A templomot h�romszor megker�lt�k, majd az �gakat oda�ll�tott�k az olt�rt k�rnyez� falakhoz. A h�vek m�snap ebb�l vettek maguknak.* A fels�nemesap�ti kisdi�kok apr�bb testv�reikkel vir�gszombaton m�r h�sv�tra k�sz�lt �nnepl� ruh�jukban jelentek meg az iskol�ban. Karon�l� apr�s�gaikat a menyecsk�k is elhozt�k. Az iskola udvar�n sz�pen felsorakoztak, �s tan�t�ik k�s�ret�ben hangos �neksz�val vonultak a b�r� h�z�ig, ahol m�r v�rt�k �ket: Hej koszor�, koszor�, Sz�p sz�n� �s j�szag�, Vannak benne vir�gok, Kis r�vidke z�ld�gok, Cifra kicsiny levelek, Vannak benn �res helyek. Liliom a tisztas�g, Szel�ds�g a gy�ngyvir�g, R�zsa szeretet jele, Z�ld a rem�ny levele, Cifra kicsiny levelek, Vannak benn �res helyek. A b�r� vir�gz� bark�t osztott ki a gyerekek k�z�tt, akik �nek�ket az udvaron m�gegyszer el�nekelt�k. Innen a templomba menet m�r a liturgikus �nnepi himnusz, a Gloria, laus et honor magyar m�s�t zengedezt�k: Dics�s�g �s dics�ret Neked megv�lt� kir�lyunk, kinek gyermeki sz�p sereg mand �dess�ges �neket. Harangsz�val fogadt�k �ket. Bent a templomban lerakt�k a hozott bark�t. M�snap ezt szentelt�k meg, �s osztott�k ki. A szegedi t�jhoz tartoz� Bal�sty�n az �gakat szint�n iskol�sgyermekek szokt�k �sszegy�jteni Gergely napj�t�l eg�szen az �nnepig. F�radoz�suk�rt n�mi aj�nd�k j�rt. Haj�s n�met faluban fi�gyermekek a barkacsom�t s�pr� m�dj�ra lennel er�s�tik egy botra �s �gy viszik a nagymis�re. Ebb�l egy-egy jut a nagyanyjuknak, keresztanyjuknak, esetleg m�g m�s ismer�s�knek is. Az �gakat d�lut�n hordj�k sz�t. Piros toj�st kapnak �rte. A megmaradt bark�t a h�z ker�t�s�re t�zik �s nagyszombatig otthagyj�k, am�g meg nem sz�lal a felt�mad�st jelz� harangsz�. Ezut�n t�zv�sz ellen f�lviszik a padl�sra. A r�gieket id�nk�nt el�getik, �s a kert f�ldj�re sz�rj�k.* A hagyom�nyt c�ltudatos kutat�ssal bizony�ra m�g napjainkban is gyarap�tani lehetne. Figyelmet �rdemel benne a di�ks�g, k�s�bb fi�gyerekek rekord�ci�s tev�kenys�ge, amely m�g f�lt�tlen�l a k�z�pkorba ny�lik vissza, �s id�zi a pueri Hebraeorum hozsann�z�s�t. Az �br�zol�s a hazai ikonogr�fi�ban egy�bk�nt ritk�n fordul el�. Figyelmet �rdemel azonban a K�lm�ncsehi Brevi�rium egyik miniat�r�ja.* A Bakonyvid�ken a h�vek olvas�jukkal k�r�lfogva tartj�k f�l a bark�t szentel�sre.* Horv�tzsid�nyban a legfiatalabb csal�dtag viszi a bark�t szenteltetni.* K�mp�c tanyak�zs�g szegedi eredet� n�pe – �j temploma le�nyegyh�z l�v�n, ahol nincs barkaszentel�s – �gy seg�t mag�n, hogy az el�tte �ll� f�zf�kr�l v�g le egy-egy �gat. Szentelm�nynek tiszteli �s hajl�k�ban ezt t�zi ki. A vir�gvas�rnapi szentelt barka, m�s n�pi nevein b�rka, cica, Kapnikb�ny�n cicaberke, g�r�gkatolikusokn�l cicuska, G�csejben cicamaca, cicemaca, cicabarka,* macuka, B�ty�n cicam�ce, Sz�kelyf�ld�n pimp�, Aranyossz�ken, Torock�n f�zfacicula, polinga,* a Borsav�lgy�ben picus,* nagyrabecs�lt n�pi szentelm�ny: Krisztus kir�lyi menet�nek tan�ja �s eml�kjele.* Mikes Kelemennek, a Fejedelem nagyp�nteken t�rt�nt hal�l�r�l �rt level�ben olvassuk: vir�gvas�rnap gy�nges�g miatt nem mehetett templomba, hanem a k�zel val� h�zb�l hallgatta a mis�t. A mise ut�n amely pap odavitte neki a szentelt �gat, t�rden�llva vette cl a kez�b�l, mondv�n, hogy tal�n t�bb �gat nem fog venni.* A vir�gvas�rnapi szentelt bark�t Somogyi Elek szerint* az�rt szentelik, hogy mindny�jan azon h�vek, akik �jtatosan fog�nak v�lek �lni, minden testi s lelki veszedelmekt�l Istennek kegyelme �ltal meg�riztetn�nek. Mert abban �ll azoknak megszentel�sek, hogy azok a lakosok, akiknek hajl�k�ba tal�ltatnak e megszentelt �gak, az �rd�gnek minden �rtalmit�l szabadok legyenek. Hogy azoknak mindennapi szeml�l�se minket arra integessen, mik�ppen kelless�k a mi �let�nknek �rtatlans�g�val, azaz a j�s�gos cselekedeteknek gyakorl�s�val vir�gzanunk. A szentelt bark�t haszn�lj�k orvoss�gul. A szegedi t�jon a csal�d mindegyik tagja hideglel�s ellen elnyel bel�le egy-egy szemet. M�shol torokf�j�sr�l nyelik. A hagyom�nyt Csorna n�pe is ismeri.* Az Ipolyvid�ken azt tartj�k, hogy a tavalyr�l megmaradt barka �s h�sv�ti morzsa f�stje f�l�tt fejjel lefel� l�b�lt gyerek kigy�gyul a szemver�sb�l. Hercegsz�nt�n hasonl�k�ppen. S�ndorfalv�n a bark�val a haldokl� f�l�tt keresztet rajzolnak boldog kim�l�s�rt. T�p�n a halott koporsaj�ba teszik. A maty�kn�l az elad�l�nyt megveregetik a szentel�sr�l hazahozott bark�val, hogy min�l hamarabb f�rjhez menjen.* Ny�rvasv�ri g�r�gkatolikus csal�djaiban az �desapa szokta megveregetni a gyerekek h�t�t. Sarud gazd�i a j�sz�got vessz�zt�k meg vele. E szok�s az apr�szenteki korb�csol�ssal keveredett. A pal�c Sz�k faluban, hogy a l� j�l menjen: a barka k�z�tt ostorhegyet is szenteltetnek a templomban.* Sz�halmon sz�na- �s szalmakazalba sz�rj�k. Egyes vid�keken, ha valaki a passi� alatt a szentelt bark�b�l keresztet csin�l �s odahaza felsz�gezi a pajta ajtaj�ra, akkor a teh�n tej�t nem b�rj�k majd elvenni. M�shol a szentelt bark�t a mestergerenda mell� teszik, mert k�l�nben a gonoszok megrontan�k a tehenet. Eger vid�k�n, ha a vir�gvas�rnap szentelt bark�val megvessz�zik a tehenet, nem fog v�res tejet adni. Szegeden, hogy a sert�sv�szt t�voltarts�k, az �lk�sz�b al� szentelt bark�t tesznek. Mak�n a hazahozott bark�b�l kevernek a j�sz�gok �tel�be. Vastagabb �ggal a diszn�k eledel�t kavargatj�k. Hasonl� gyakorlat �l Deszken is. Kiszomborban egy barkaszemet a l�, teh�n homlok�n d�rg�lnek sz�t, hogy a nyila ne csapjon bel�j�k. Az Alf�ld�n a m�hkasok el� teszik, amikor el�sz�r viszik a szabadba. Azt hiszik, hogy akkor a m�hek sok m�zet gy�jtenek, �s j�l rajzanak. N�hol, �gy N�metpr�n�n (Slovensk� Pravno) a szentelt bark�t porr� �getik �s a vet�mag k�z� vegy�tik,* hogy j� term�s legyen. Zirc n�mets�ge h�rom szemet a k�tba dob, hogy a csal�dnak j� vize legyen. B�ven term� lesz az a gy�m�lcsfa, amely al� a templomb�l vir�gvas�rnap kis�p�rt szem�tb�l raknak. Nagym�nyokon egyebek k�z�tt a padl�son tartott gabon�ba sz�rj�k.* A bokortany�k evang�likus tirp�k n�pe �r�l, ha ismer�s katolikus csal�dokt�l szentelt bark�t kap.* Oltalmaz� c�lzattal az els�h�z komm�dj�ra vagy t�k�r m�g� ker�l. Jellemz�, hogy a torock�vid�ki unit�rius �s reform�tus magyarok is igen kedvelik az Aranyossz�ken f�zfacicula, Torock�n polinga n�ven emlegetett vir�gvas�rnapi bark�t, amelyet Torock�szentgy�rgy katolikus templom�ban szentelnek. Kit�zik a padl�s gerend�j�ra �s ny�ri vihar idej�n t�zbe vetik. T�bb helyen ismeretes az a hiedelem is, hogy a szentelt bark�t nem j� bevinni a h�zba, mert akkor sok l�gy lesz. Ez�rt vagy a pinc�be, vagy a padl�sra viszik, vagy pedig az ereszet alatt t�zik fel. Itt az eredeti funkci� elhom�lyosult. Elfelejtett�k, hogy �seik az�rt t�zt�k ki az �gakat a szabadban, hogy a vill�mok mintegy megl�ss�k �ket �s elker�lj�k a h�zat.* Maga a szok�s megmaradt ugyan, de most m�r �j �rtelmez�st adtak neki. A barka �gih�bor� idej�n orsz�gszerte haszn�latos. A r�gi szabadk�m�nyek vil�g�ban a szegedi t�jon ilyenkor szentelt gyertya l�ngj�n�l meggy�jtott�k. K�m�ny al� tartott�k, hogy f�stje eloszlassa a rossz f�llegeket. S�ndorfalv�n vihar, j�gver�s eset�n el�veszik, apr�ra �sszevagdalj�k. A konyh�ban felford�tj�k az asztalt, n�gy l�b�ra r�teszik az apr�ra v�gott bark�t �s �gy im�dkoznak mellette. Szild�gys�gban �gzeng�skor szentelt bark�val f�st�lik a szob�t a veszedelem ellen.* Hangonyi b�cs�sok zar�ndok�tjukra is elviszik a bark�t, hogy az �gih�bor�, vill�mcsap�s elker�lje �ket. Domoszl� pal�c faluban a gyerekek szentelt bark�b�l form�lt n�gy keresztet �snak el a sz�l� n�gy sark�ba.* G�csejben szalmazs�kba teszik, hogy a vill�m be ne csapjon a h�zba.* Kethelyen t�zre vetik, hogy f�stje megakad�lyozza a vill�m becsap�s�t. M�sik r�sz�t h�sv�t napj�n a mez�re viszik, let�zdelik, hogy a j�g elker�lje a vet�seket. Ilyenkor mindenfel� t�rden�llva �jtatoskod� embereket lehetett l�tni a m�lt sz�zad v�g�n a f�ldek k�z�tt.* A p�csi Nagydeindol sz�l�hegyen �gih�bor�, j�ges� ellen bark�t vetnek az Atya, Fi�, Szentl�lek nev�ben t�zre. Mintha igaz�ban csak korunkban bontakozn�k – tal�n a hazai n�mets�g hat�s�ra, – az a szok�s, hogy a vir�gvas�rnapi bark�t nagyp�nteken, h�sv�t napj�n kiviszik a temet�be �s a hozz�tartoz�k s�rj�ra sz�rj�k. Ismeri Szabadka bunyev�c n�pe is. B�ty�n annyi barka�gat raknak a temet�i nagykeresztre, ah�ny elhalt tagja van a csal�dnak. Buda�rs �s a k�rny�kbeli n�met faluk mintegy Emmaust j�rva, h�sv�th�tf�n kiviszik a temet�be, de ki a mez�re, vet�sekre is.* Erd�sm�rokon a bark�t a gazda f�ldj�re, a gazdasszony pedig az elhalt hozz�tartoz�k s�rj�ra viszi. Ha valakit vir�gvas�rnap temetnek, az eleki n�metek a pap kis k�zikeresztj�re (pacificale) bark�t k�tnek.* Privigye (Prievidza) �s Garamv�lgye szlov�k any�i a barkaszentel�sre �s passi�ra elviszik gyermekeiket, akik m�g nem tudnak besz�lni, hogy miel�bb old�dj�k meg a nyelv�k. Hasonl� P�l�skef�, Balatonendr�d magyar hiedelme is: a n�ma, nehezen besz�l� gyereket el kell vinni passi�mond�sra. Hangonyi sz�l�s szerint: mondassuk r� a passi�t. Zalaszentbal�zson az�rt viszik �ket, hogy majd ne f�ljenek a mennyd�rg�st�l. Ebbe a hiedelembe nyilv�nval�an belej�tszott a szentelt barka saj�tos szentelm�nyi alkalmaz�sa is. A n�gr�di K�ll� faluban ez a nagyp�nteki passi� alatt t�rt�nik. A hagyom�ny nyilv�nval�an a jeruzs�lemi gyermekek hozsann�z�s�b�l mer�tett �szt�nz�st. Vir�gvas�rnaphoz itt-ott archaikus tavasz�nnepl� hagyom�nyok is f�z�dtek. Nagyk�r� alf�ldi faluban vir�gszombaton a gyerekek kolompot k�tnek a nyakukba, �s az utc�kon szaladg�lva kolompolnak. Este, amikor m�r az emberek fekv�re t�rtek, a leg�nyek befogtak egy lovat az ek�be, �s a l�nyosh�zak udvar�n vagy kertj�ben bar�zd�t sz�ntottak �s vir�gmagot vetettek bele. Akadtak olyanok is, akik az ablak al� orgonat�vet �ltettek. Otok szlav�niai horv�t faluban vir�gvas�rnap a kutakat vir�ggal szokt�k a l�nyok d�sz�teni. A szombaton szedett vir�ggal vas�rnapra virrad�ra f�l�kes�tik kedves�k k�tj�t, kiskapuj�t, ker�t�s�t. A l�ny leend� napa a k�t v�dr�be toj�st tesz jutalmul, h�sv�tra ezt festik meg. Miel�tt elmenn�nek a k�tt�l, megt�ltik a v�lyut v�zzel, �s anyanyelv�k�n ezt �neklik: �n f�lkeltem kora reggel, vizet merek j� napamnak. �des napam, kegyes napam, nyisd meg nekem kiskapudat. Ha a l�ny m�r jegyese is a leg�nynek, akkor a k�tg�mre a vir�g mell� magasz�tte cifra t�r�lk�z�t is tesz j�vend� napa sz�m�ra, aki f�nthagyja, hogy a falu n�pe templombamenet l�ssa. Eb�d ut�n h�l�b�l kal�csot is visz leend� meny�nek, hogy a h�z�t megbecs�lte.* Vir�gvas�rnap a Kisk�rp�tokban sok helyen apr� szlov�k l�nyok z�ld f�zfa�ggal j�rnak h�zr�l h�zra. Az �gat teleaggatj�k szalagokkal, �s �res kif�jt, de s�sb�llel, sz�nes ruhadarabk�kkal k�r�lfogott toj�sh�jjal. Ezt „J�zus jeruzs�lemi bevonul�s�nak eml�k�re” teszik, mik�zben az ablakok alatt J�zus k�nszenved�s�r�l �nekelnek.* A szok�s katolikus tirp�kjaink k�z�tt is �l. A l�nyok az evang�likus csal�dokat is f�lkeresik.* A hagyom�ny Litke pal�c faluban h�sv�t vigili�j�ra ker�lt �t. A leg�nyek nagyszombat reggel el�sz�r toj�st gy�jt�ttek, majd az erd�b�l repk�nyszer� billinget hoztak, hogy a l�nyok koszor�t k�ssenek bel�le. Am�g a koszor�k�t�s megt�rt�nt, a reggel kapott toj�sb�l r�ntott�t s�t�ttek, de �gy f�jt�k ki, hogy h�j�t ut�na c�rn�ra f�zhess�k. A r�ntott�t megett�k, majd a l�nyok a koszor�val a templomi z�szl�kat, kereszteket d�sz�tett�k. Ezt M�rk napj�n b�zakoszor�val cser�lik ki. A leg�nyek a toj�sh�jb�l k�sz�tett f�z�rt a templom fal�ra vagy a k�zelben egy f�ra f�ggesztett�k.* A hagyom�ny bizony�ra sokkal gazdagabb helyi v�ltozatokban �lt, mint amennyire a kutat�sb�l, gy�jt�sb�l ismeretes. A pal�cok k�r�ben sz�mos faluban fekete-, de f�leg vir�gvas�rnap m�ig �l a kiszej�r�s, kiszehajt�s, m�shol vill�z�s. Minthogy a j�t�k nem szakr�lis, illet�leg liturgikus fogantat�s�, csak �ppen utalunk r�. Egy�bk�nt Manga J�nos kiv�l� kutat�sai* a r�szletez�st f�l�slegess� is teszik. A kisze-hagyom�ny az archaikus pog�ny t�ltemet�snek, tavaszv�r�snak sz�nes megnyilatkoz�sa, amely a szlov�kokn�l, csehekn�l, morv�kn�l is a mienkn�l gazdagabb v�ltozatokban ismeretes. A kisze szalm�val t�m�tt, fel�lt�ztetett �s a falun kereszt�lhurcolt, v�g�l el�getett vagy v�zbe dobott fab�b. L�nyok, menyecsk�k, gyerekek �neksz�val k�s�rik. A moldvai Kl�zse cs�ng� leg�nyei vir�gvas�rnap belef�jnak tilinka nevezet� f�zfas�pjukba. Ez a habajgat�s: C�lja – mint mondj�k – hogy a halottak meghallj�k �s v�rj�k a h�sv�ti felt�mad�st.* Eredeti c�lzata szerint nyilv�nval�an a tavaszt k�lt�gett�k vele.