1098-ban a Molesme-i benc�s ap�ts�gb�l elindult szerzetesek Szent R�bert, Szent Alberik �s Harding Szent Istv�n vezet�s�vel megalap�tott�k Cistercium (Citeaux) monostor�t, amely n�h�ny �vtized m�lva a bel�le kirajzott alap�t�sokkal egy�tt kidolgozta az ap�ts�gok �j alkotm�ny�t, a Carta Charitatist, amely �j szerzetesrendd� form�lta a Cisterciumot k�vet� monostorok k�z�ss�g�t. Szent Bern�tnak, Clairvaux l�nglelk� ap�tj�nak sug�rz� lelkis�ge ezreket vonzott az �j rendbe, amely Szent Benedek Regul�j�nak szellem�ben megval�s�totta az im�ds�g, a munka �s a lelki m�vel�d�s egyens�ly�t az egyszer�s�g, a csend �s a mag�ny l�gk�r�ben. 1500 k�r�l 740 f�rfi �s 670 n�i ap�ts�ga volt a rendnek. A reform�ci�, a francia forradalom �s a XIX. sz�zad els� fel�ben bek�vetkezett szekulariz�ci� ut�n ennek csup�n kis t�red�ke maradt meg. A XVII-XIX. sz�zadban t�bb ap�ts�gban – f�k�nt a n�met nyelvter�leteken – a r�gi mez�gazdas�gi �s ipari k�zimunka hely�be a lelkip�sztori �s az iskolai tan�t� munka l�pett. Ma kb. 900 f�rfi �s ugyanannyi n� tagja van a rendnek Ausztria, Lengyelorsz�g, Sv�jc, N�metorsz�g, Olaszorsz�g, Franciaorsz�g, Spanyolorsz�g, Hollandia, Belgium monostoraiban, Eur�p�n k�v�l Vietnamban, Brazili�ban, Eritre�ban, Eti�pi�ban, Kanad�ban �s az Egyes�lt �llamokban.Magyarorsz�gon az els� ciszterci ap�ts�g 1142-ben a mai B�tasz�k hely�n Cik�doron l�tes�lt. III. B�la kir�ly 1182-ben alap�totta a zirci ap�ts�got, valamint emellett n�gy ap�ts�ggal gyarap�totta a rendet. A XV-XVI. sz�zadban mind a 18 k�z�pkori magyarorsz�gi ciszterci monostor eln�ptelenedett �s elpusztult. A t�r�k�k ki�z�se ut�n a k�lf�ldi ciszterciek visszaszerezt�k a zirci, p�szt�i �s szentgotth�rdi ap�ts�gokat �s azok birtokait. A p�szt�iak Egerbe k�lt�zve 1776-t�l az el�rvult egykori jezsuita gimn�ziumban v�llaltak tan�t�st. 1813-ban a magyar kir�ly a zirci perjelt nevezte ki pilisi–p�szt�i ap�tnak. Majd a szil�ziai Heinrichau feloszlat�sa ut�n Zirc �n�ll� ap�ts�g lett. �n�ll�s�t�sa a pilisi–p�szt�i ap�ts�gok Zirccel val� egyes�t�s�t eredm�nyezt�k. 1814-ben a zirci ciszterciek az �llami �s t�rsadalmi elv�r�snak megfelel�en �tvett�k a jezsuit�k egykori sz�kesfeh�rv�ri �s p�csi gimn�zium�nak vezet�s�t. Ezt k�s�bb a bajai gimn�zium �tv�tele �s a budai gimn�zium megalap�t�sa k�vette. �gy a magyarorsz�gi ciszterciek f� munkater�lete a k�z�piskol�s ifj�s�g oktat�sa �s nevel�se lett.A Zirci Ap�ts�g 1859-ben bel�pett az akkor alap�tott Osztr�k–Magyar Kongreg�ci�ba, de az I. vil�gh�bor� ut�n k�rte a Szentsz�kt�l az addigi k�tel�kb�l val� kiv�l�s�t. XI. Pius p�pa 1923. janu�r 27-�n hozta l�tre a Ciszterci Rend Zirci Kongreg�ci�j�t, amelynek 1961 �ta a Dallasi Ciszterci Monostor �s 1996 �ta a Kismarosi Ciszterci N�v�rek Ap�ts�ga is tagja. 1948-ban az �llam mind az 5 gimn�ziumot elvette Zirct�l, 1950-ben a rendh�zait is lefoglalta, m�k�d�s�t is betiltotta. 1950-ben 253 szerzetese volt Zircnek. A rendszerv�ltoz�s ut�n, 1993 �s 1997 k�z�tt az ap�ts�g 5 gimn�zium�t visszakapta, �m jelenleg a bajai gimn�ziumot nem az ap�ts�g m�k�dteti. A Zirci Ap�ts�g ismertebb szem�lyis�gei k�z� tartoznak: Dr. B�kefi Remig budapesti egyetemi tan�r, t�rt�n�sz (zirci ap�t: 1911-24.), Brisits Frigyes irodalomt�rt�n�sz, Endr�dy Vendel zirci ap�t (1939-81), akit 1950-ben letart�ztattak, �s 15 �v b�rt�nre �t�ltek, Hagy� Kov�cs Gyula Zirc el�sz�ll�si mintagazdas�g�nak vezet�je, Dr. Palos Bernardin, tanker�leti f�igazgat� �s a pedag�gia neves m�vel�je, Sigmond L�r�nt az Ap�ts�g vezet�je 1950-t�l, Dr. Zakar Ferenc Polik�rp r�mai egyetemi tan�r, a Ciszterci Rend gener�lis ap�tja (1985-95), zirci ap�t (1996-2000), f�ap�t (2000-). Egyh�zjogi st�tusza: p�pai jog� f�rfi szerzetes int�zm�ny (papi). A k�z�ss�g jogi szem�ly.