1585. janu�r 23-�n sz�letett, amikor I. Erzs�bet idej�ben a katolikusokat elkeseredetten �ld�zt�k. Olyan k�rnyezetben n�tt fel, amely vall�s�t buzg�n gyakorolta, �s szil�rdan kitartott a katolikus Egyh�z ir�nti h�s�g�ben. Sz�lei gyakran kock�ztatt�k az �let�ket, amikor papot rejtettek el a h�zukban. Nagyanyj�nak, Wright Orsoly�nak, akin�l M�ria korai gyermeks�g�nek n�h�ny �v�t t�lt�tte, a hite miatt tizenegy �vig tart� fogs�got kellett elszenvednie. M�ria �ber l�lekkel fogadta mag�ba a nagy angol hitvall�kr�l �s v�rtan�kr�l szerzett �rtes�l�seit. Isten gazdag adom�nyokkal halmozta el: kiemelked� term�szetes b�jjal, vil�gos �rtelemmel �s hajl�thatatlan akarater�vel; � pedig fel is haszn�lt mindent, hogy mindig mindenben Isten nagyobb dics�s�g�re j�rjon el. M�r kor�n �rezte szerzetesi hivat�s�t. Mivel Angli�ban minden kolostort feloszlattak, k�lf�ld�n akarta c�lj�t el�rni. Csal�dja �s bar�tai ellenezt�k terv�t; �rul�snak t�nt sz�mukra, hogy olyan id�ben, amikor a fenyegetett angol egyh�z r�szorul minden h� gyermeke tev�kenys�g�re, valaki a kolostor b�k�j�be akar visszavonulni. Ugyanakkor a westmorelandi gr�f �r�k�se M�ria kez�re p�ly�zott, s ezzel a h�zass�ggal sokat nyert volna a katolikusok �gye. Kezdetben M�ria gy�ntat�atyja is �gy l�tta, hogy ez a kapcsolat Isten akarata, csakhamar felismerte azonban, hogy felfog�sa keresztezi Isten terveit. A huszonegy �ves M�ria a flandriai Saint-Omer klarissza kolostor�ba ker�lt. (A rend megv�laszt�s�ban teljesen papi tan�csra hagyatkozott; k�v�ns�ga csak az volt, hogy ,,a legszigor�bbat v�lassza, hogy lelk�t ne csak r�szben, hanem teljesen �s mindenest�l Istennek adhassa''.) Azt rem�lte, hogy a visszavonult szeml�l�d�snek �s a zsolozsma istendics�ret�nek �lhet majd, de a hely�t a koldul� n�v�rek k�z�tt jel�lt�k ki. Naponta be kellett j�rnia a k�rny�k falvait, s gyakran g�nyos besz�dek k�s�ret�ben, �s az �sszeroskad�sig kimer�lve �lelmet gy�jteni a kolostor sz�m�ra. Nehez�tette helyzet�t egy t�rd�n t�madt gennyes kelev�ny. M�ria mindenben Isten akarat�t l�tta, de csaknem egy �v m�lva a kolostor �ltal�nos vizit�tora alkalmatlannak tal�lta erre az �letm�dra. Letette a szerzetesi ruh�t, elhagyta a vallon konventet, �s egy sugallat hat�s�ra ugyanott kolostort akart alap�tani a klarissza rend angol tagjai sz�m�ra, s erre a c�lra ford�totta vagyona nagy r�sz�t. Nov�ciak�nt bel�pett az �j kis k�z�ss�gbe, ahol im�dkozva �s vezekelve m�lys�ges bels� b�k�t �lvezett. Csakhamar �gy �rezte azonban, hogy Isten ellen�llhatatlan er�vel ragadja meg; �gy k�z�lte k�s�bb: ,,Legnagyobb vigasztal�som annak felismer�se volt, hogy Istennek terve van velem. Ek�zben megmutatkozott sz�momra, hogy nem kell megmaradnom Szent Kl�ra rendj�ben; valami m�st kellett tennem, de hogy mit �s milyen term�szet� dolgot, azt nem l�ttam �s nem is tudtam kital�lni. Csak azt �rtettem meg, hogy ez valami j� �s Isten akarata szerinti dolog lesz.'' H�napokon �t pr�b�lta M�ria f�n�kn�je parancs�ra f�lretenni ezt a megtapasztal�s�t, mint amit az �rd�g az � megzavar�s�ra sugallt, �s a sz�m�ra oly kedves kolostori �letet tov�bb folytatni. V�g�l azonban Isten egy�rtelm� h�v�s�t kellett felismernie, s meg nem �rtve �s megvetetten elhagyta a kolostort. Miut�n �gy h�rom �vet a kontinensen id�z�tt, visszat�rt a csal�dj�hoz Londonba. A k�vetkez� h�napokat vil�gi apostolkod�ssal t�lt�tte. Haldokl�kat �s betegeket l�togatott, el�k�sz�tette �ket a pap j�vetel�re, gyermekeket oktatott a hitigazs�gokra, gondozta a szeg�nyeket, b�li ruh�ban elvegy�lt a nemesi t�rsas�gban, arra gondolva, hogy itt is embereket vezessen vissza az Istenhez. M�ria csakhamar tal�lt fiatal munkat�rsakat. Amit azonban tenni tudtak, csek�ly volt. Sz�ks�gesnek l�tszott, hogy Anglia fiatals�g�t a hit alapjaira oktass�k, �s meg is er�s�ts�k benne, hogy k�s�bb k�pviselhess�k majd haz�jukban a katolikus Egyh�z �gy�t. M�ria biztos helyen, a kontinensen telepedett le, els� h�t t�rsn�j�vel �s n�vend�keinek egy csapat�val, s Saint-Omerben megalap�totta els� iskol�j�t. Az oktat�s �s (j�rv�nyos id�kben) a betegek �pol�sa mellett az ,,angolkisasszonyok'' a kor �zvegyi ruh�j�ba �lt�zve ap�ca�letet �ltek, de klauz�ra �s zsolozsma n�lk�l. Voltak, akik ezt nehezm�nyezt�k, mert nem felelt meg az Egyh�z hagyom�ny�nak. Ward M�ri�t�l azt k�v�nt�k, hogy k�z�ss�g�vel csatlakozz�k valamelyik megl�v� n�i rendhez, �s hogy j�v�hagyott regula szerint �ljen. � ezt elutas�totta, de nem tudta megmagyar�zni, hogy val�j�ban mit akar int�zet�vel, miut�n � maga �vek �ta bizonytalans�gban maradt fel�le. V�gre 1611-ben megkapta Isten titokzatos �tmutat�s�t, �s felismerte c�lj�t. Megb�zat�s�nak v�grehajt�sa minden ellentmond�ssal szemben k�nny� lett sz�m�ra, �sszevetve a kor�bbi �vek s�t�ts�g�vel. Arra t�rekedett, hogy Isten akarat�val szembe ne �ll�tson �nmag�ban semmif�le akad�lyt, hogy Isten v�grehajthassa �ltala m�v�t. Mik�zben a tagok sz�ma �s munk�ja is megn�vekedett a kontinensen, M�ria visszat�rt Angli�ba, �s Londonban megalap�totta els� h�z�t. Tev�kenys�ge nem maradt sok�ig elrejtve. Fej�re nagy v�rd�jat t�ztek ki. Legelkeseredettebb ellens�ge, a canterbury anglik�n �rsek azt mondta r�la: t�bbet �rtott, mint sok pap, �s sz�vesen kicser�lte volna hat-h�t jezsuit�val. Mik�zben orsz�gszerte kutattak ut�na, t�rgyal�s v�gett �nk�nt a palot�ba ment, �s amikor hi�ba v�rt �ld�z�ire, belev�ste nev�t az egyik ablakba. Att�l kezdve �let�nek nagy r�sz�t a kontinensen t�lt�tte; egyre �jabb h�zakat alap�tott, �s f�radozott az egyh�zi j�v�hagy�s�rt. Ma �rthetetlennek t�nhet, hogy eszm�je: ,,valamif�le vegyes �letm�d'' -- tudniillik a kolostori �let �sszekapcsol�sa ,,a felebar�ti szeretetnek a kolostoron bel�l el nem v�gezhet� gyakorlataival'' -- oly nagy ellen�ll�sra tal�lt. Ennek t�rt�neti alapjai �sszetettek. Szerepet j�tszhattak benne a szem�ly�t �s m�v�t �rt r�galmak, tov�bb� a jezsuita rend tagjainak ellen�ll�sa is, akik f�ltek a ,,m�sodik rendt�l''. M�s oldalr�l mint ,,jezsuita n�k'' ellen -- ahogy a n�p nevezte �ket -- a jezsuita rendnek az Egyh�zon bel�li ellenfelei l�ptek fel vel�k szemben. M�ria k�vetkezetes t�rekv�se, hogy int�zet�t (Institutum Beatae Mariae Virginis = A Boldogs�gos Sz�z M�ria Int�zete) k�zvetlen�l a p�p�nak rendelje al�, ellenfeleket t�masztott sz�m�ra a p�sp�k�k k�z�tt. A Szentsz�k el� terjesztette int�zet�nek terv�t, r�mai �tra is v�llalkozott, hogy �gy�t maga t�rja a p�pa �s a b�borosok el�; h�zat nyitott R�m�ban, hogy mindenki meggy�z�dhessen �gy�nek igaz volt�r�l -- mindez m�gsem tudta feltart�ztatni az int�zetre m�rt megsemmis�t� csap�st. Voltak m�r h�zai Saint-Omerben, Londonban, Li�ge-ben, K�lnben, Trierben, R�m�ban, N�polyban, Perugi�ban, M�nchenben, B�csben, Pozsonyban; az int�zet tagl�tsz�ma m�r sz�zakra emelkedett, amikor VIII. Orb�n p�pa 1631-ben kiadott bull�j�val feloszlatta. Mag�t M�ri�t mint eretneket egy m�ncheni klarissza kolostorban �rizt�k. Hal�los betegen elmondhatta: ,,Sohasem mondtam vagy tettem semmit, sem nagyot, sem kicsit �szents�ge vagy a szent Egyh�z tekint�lye ellen''. Ink�bb lemondott volna a haldokl�k szents�g�r�l, mint hogy a visszavon�s l�tszat�ba keveredjen. Visszanyerte eg�szs�g�t, �s h�rom h�nap m�lva elengedt�k a fogs�gb�l. �letm�ve darabokban hevert, h�zait feloszlatt�k, a n�v�reket hazak�ldt�k. M�ria azonban t�retlen er�vel indult el harmadik r�mai �tj�ra, �s a p�pa l�ba el� vetette mag�t, aki megengedte, hogy n�h�ny t�rsn�j�vel egy�tt az � k�l�nleges fel�gyelete �s oltalma alatt megnyisson egy h�zat, �s l�nyok nevel�s�vel foglalkozz�k. M�ncheni h�z�t is vissza�ll�thatta. Lassank�nt �jb�l n�vekedni kezdett alap�t�sa. M�ria azonban arra �rezte mag�t hivatottnak, hogy visszat�rjen haz�j�ba. Anglia megt�r�t�s�nek szentelte �lete utols� �veit Londonban �s Yorkban. 1645. janu�r 30-�n halt meg. Alap�t�s�nak j�v�hagy�s�t nem �rte meg. 1703-ban a szab�lyzata j�v�hagy�st nyert ugyan, de 1749-ben XIV. Benedek p�pa megtiltotta, hogy rendalap�t�k�nt tisztelj�k. Ezt a tilalmat 1908-ban X. Pius feloldotta, miut�n az angolkisasszonyok rendj�t m�r 1877-ben j�v�hagyt�k. 1978-ban kapta meg a rend a Szent Ign�c-i konstit�ci�k haszn�lat�nak jog�t. XII. Pius a vil�gi apostolok 1951-ben tartott kongresszus�n �gy eml�kezett meg Ward M�ri�r�l, mint aki ,,a katolikus Angli�val aj�nd�kozta meg az Egyh�zat t�rt�nelm�nek legs�t�tebb �s legv�resebb �r�iban''. A mai Egyh�z feladata, hogy m�lt�nyolja Ward M�ria apostoli eszm�j�nek hat�konys�g�t �s szem�ly�nek sug�rz� erej�t.