Mindenszentek kereszt�ny �nnep, azoknak az �dv�z�lteknek a k�z�s �nnepe, akiket nem avattak szentt�, illetve a kalend�rium n�v szerint nem eml�kezik meg r�luk. A halottak napj�nak vig�li�ja, azaz �nnepi el�est�je ez, �gy e k�t nap �sszekapcsol�dik.Az �nnep kezdetei a IV. sz�zadba ny�lnak. Szent Efr�m sz�riai egyh�zatya (*373) �s Aranysz�j� Szent J�nos (*407) m�r tud Mindenszentek �nnep�rõl, melyet m�jus 13-�n, illetve p�nk�sd ut�ni elsõ vas�rnap �ltek meg. E vas�rnap neve a g�r�g egyh�zban ma is Szentek Vas�rnapja. Nyugaton 609-ben t�nik f�l elõsz�r ez az �nnep, mikor m�jus 13-�n a "Sz�z M�ria, V�rtan�k Boldog- asszonya �s minden v�rtan�k" tisztelet�re avatj�k f�l a r�mai Pantheont. Nemcsak v�rtan�kat, hanem val�ban minden szentet november 1-j�n �rhonban �s Angli�ban kezdtek �nnepelni a 700-as �vekben, �s ez az �nnep hamarosan �ltal�nos lett. Mindenszentek valamik�ppen �gi arat�si �nnep: "a p�nk�sd epif�ni�ja" nev�t is kapta. Az elhal� b�zamagb�l kin�võ term�st l�tjuk �s csod�ljuk. �s ez az arat�s m�g folyik: a szentek kara a teljesed�s fel� ir�ny�tja szem�nket, a c�lhoz, amelyre Isten teremtett, rendelt. hozz�tartoz�k temet�j�r�sa m�r okt�berben megkezd�dik. Helyrehozz�k a s�rokat, krizant�mmal, �szir�zs�val, az elm�l�s vir�gaival d�sz�tik �ket. Ilyenkor az ismeretlen holtakra is gondot ford�tanak az emberek. Mindenszentek est�j�n az elt�vozottak eml�kezet�re megsz�lalnak a harangok, �s gyerty�k gy�lnak. Ez alatt az id� alatt a lelkek jelk�pesen megpihennek. Az �s�k s�rj�n�l �sszegy�lik a rokons�g, �s a halottak �dv��rt im�dkozik. Azokra is kegyelettel gondolnak, akik idegenben vagy ismeretlen helyen nyugszanak. Mire bes�t�tedik, a temet� sz�mtalan gyertya �s m�cses f�ny�radat�ban �szik. Meghatotts�g �s tisztelet hatja �t ilyenkor a lelkeket.A Halottak napja Sz. Odil� clunyi ap�tt�l (962-1048, ap�t 994-tõl) ered, ki eml�knapul a Cluny anyah�z al� tartoz� minden benc�sh�zba bevezette. Ez a rendelete (998) m�ig f�nnmaradt. Hamarosan a benc�s renden k�v�l is meg�lt�k; a 14. sz�zad elej�tõl R�ma is �tvette. A n�phit szerint ilyenkor hazal�togatnak a halottak, ez�rt r�gen sokfel� sz�mukra is megter�tettek, kenyeret, s�t, vizet tettek az asztalra. Egyes vid�keken a temet�be vitt�k ki az �telt, s a s�rokra helyeztek bel�le, a marad�kot pedig a koldusoknak adt�k. Szeged k�rny�k�n �mind�nszentek kal�csa�, �k�duskal�cs� n�ven �res kal�csot aj�nd�koztak a szeg�nyeknek. Sz�kely n�pszok�s szerint eg�sz kemenc�re val� cip�t s�t�ttek, amelynek Isten lep�nye vagy halottak lep�nye volt a neve. Ezt kiosztott�k a templom el�tt gy�lekez� szeg�nyek k�z�tt. Egy n�phit szerint, aki vir�got szak�t a s�rr�l, azt elviszi a halott. Az �g� gyerty�t nem szabad m�s s�rra tenni, mert annak a halottnak a b�ne, akinek a s�rj�r�l elvett�k, �tsz�ll a m�sik lelk�re. T�bbfel� �gy tartott�k, hogy Mindenszentek �s Halottak napja k�zti �jszak�n a halottak mis�znek a templomban, �s am�g a harang sz�l, hazal�togatnak sz�tn�zni. Ez�rt minden helyis�gben l�mp�t gy�jtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a h�zban. Erre a h�tre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a f�ldeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a h�z n�p�re. Ehelyett �r�ltek, kukoric�t morzsoltak... Az �nnepl�s �s a gy�sz napjai ezek, amikor a n�ma k�nnyekt�l a hangos zokog�sig utat t�rhet mag�nak az eml�kez�s, a f�jdalom. A novemberi hideg csendben mintha csak megelevenedn�nek Ady Endre f�j�an sz�p sorai: � h�nyszor kell a s�rra n�zn�nk, Hogy vigasztaljuk �nmagunk, Dobjuk el a tettet� �lc�t: Ma �nnep van, ma s�rhatunk. Remenyik S�ndor: A megb�k�lt Ady Endr�nek Aki messzev�gyik, Csak haz�ig �r el, Ha nem selyemsz�llal: K�t a r�g k�t�llel, Kopors�k�t�llel. Aki p�rtos sz�vvel �nsz�v�re l�zad, F�ldalatt lel v�g�l �si haz�t, h�zat, Nyugodalmas h�zat. Aki t�pegeti Mint egy nyûg�t, �tkot, Sz�v�ben hordozza Az a magyars�got, Igaz magyars�got. Akinek magyarul Muzsik�l a v�re, E b�s szerelemtõl Nincsen menekv�se, Sehol menekv�se. Majd ha a s�rodon Friss tavaszi hajt�s N� - Te is bel�tod: �gy van ez j�l, pajt�s, �gy van ez j�l, pajt�s. (1919 febru�r)