Hrek : Halloween-Halottak napjnak keresztnysg eltti trtnete |
Halloween-Halottak napjnak keresztnysg eltti trtnete
2006.10.31. 22:22
Halloween (maga a nv az angolban a katolikus hagyomnyt idzi, ugyanis az All Hallows Eve, Mindenszentek estje eltorzult formja ) az egyik legrgibb nnep, eredete vszzadokra vezethet vissza. Mai formja az vszzadok sorn tbb kultra: a rmai Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivl s a keresztny mindenszentek napja hagyomnyainak keveredsvel alakult ki.
vszzadokkal ezeltt a mai Nagy-Britannia s szak-Franciaorszg terletn ltek a keltk. A keltk a termszetet magasztaltk, s sok istent imdtak, de a napisten volt a legfontosabb, aki a munkt s pihenst jelkpezte, tette gynyrv a fldet s nvesztette a termst.
A kelta jvet november 1-n nnepeltk egy nagy fesztivllal, mely a nap-szezon vgt, a sttsg s hideg kezdett jelezte. A kelta hagyomny szerint a napisten Samhain, a hall s sttsg istennek fogsgba kerlt ilyenkor.
Az jv elestjn, oktber 31-n, a hiedelem gy tartotta, Samhain sszehvta a halottakat. A halottak klnbz formban jelentek meg; a rossz lelkek, llatok figurit ltttk fel, fknt macskt.
Oktber 31-n, miutn a termst betakartottk s a hossz, hideg tlre elraktroztk, megkezddtt az nnepsg. A kelta papok a hegytetn, a szent tlgyfk alatt gylekeztek, j tzeket gyjtottak, termny- s llatldozatokat mutattak be, s tz krli tncuk jelezte a nap-szezon vgt s a sttsg kezdett. Amikor eljtt a reggel, a papok minden csaldnak parazsat adtak, hogy j tzeket gyjthassanak. Ezek a tzek tartjk melegen az otthonokat s zik ki a gonosz szellemeket.
November elsejn az emberek llatbrkbl s llatfejekbl kszlt kosztmkbe ltztek, s a napisten, Samhain tiszteletre 3 napos fesztivlt tartottak. Ez a fesztivl volt az els Halloween.
Az I. szzadban a rmaiak elfoglaltk Anglit. Sok hagyomnyt hoztak magukkal, melyek egyike a Pomona-nap volt, ami a gymlcsk s kertek istennjnek nnepe, s november 1 krl tartottk. A kvetkez vszzadok folyamn a kelta Samhai fesztivl s a rmai Pomona-nap hagyomnyainak keveredsvel jtt ltre az els szi nnep.
|