Falun és városban, katolikus, protestáns vagy görögkeleti közösségekben november 1-jén (esetleg 2-án is) halottainkra emlékezünk. Bár régebben is szokás volt, hogy az egyházak elhunyt híveikért bizonyos napokon miséztek, imádkoztak, a keresztény világ meghatározott ünnepnapjává, a halottak napjává bencés kezdeményezésre a XI. században tették meg november 2-át. 998-ban a clunyi monostor apátja, Odila a Benedek-rend minden kolostorában ünnepi miséket rendelt el a halottak lelki üdvéért. Ezt a gyakorlatot terjesztették ki később a pápák az egész egyházra. Eredetileg azoknak a halottaknak az ünnepe volt, akikről a naptár nem emlékezik meg, erre utal november 1-jének az elnevezése is: mindenszentek. Mindenszentek napján az előzőleg rendbe rakott sírokat virággal, koszorúkkal, gyertyákkal díszítik (utalva ezzel az örök világosságra), sőt katolikus közösségekben néha otthon is annyi gyertyát gyújtanak a halottak emlékére, ahány halottja van a családnak. Mivel a néphit szerint mindenszentek, halottak napján hazalátogatnak az elhunyt hozzátartozók, sok helyen az asztalra kenyeret, sót, vizet, esetleg egy tál ételt tesznek ki nekik. Az elhunytak emlékére ajándékozzák meg ilyenkor a szegényeket, koldusokat kenyérrel, kaláccsal. A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul". A szentek tiszteletének eltörlésével a reformáció az egyházi ünnepeket alaposan megritkította: a XX. századra a reformátusok csak Jézus életének jelentős eseményeit (karácsony, virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd) ünneplik meg, illetve külön csoportot alkot néhány jeles nap, amely sem Jézus életével, sem a szenttisztelettel nincsen összefüggésben: például az újkenyér, a reformáció napja. Mindenszentek, illetve a halottak napja nem tartozik a hivatalos református ünnepek közé. A hagyományos kegyesség íratlan szabályai szerint a halottat nem emlegették, sírját nem gondozták. Tudjuk, hogy Kálvin még a sírok megjelölését is helytelenítette. Így a halottak emléke előtti tiszteletadás a református közösségekben új keletű, katolikus és görögkeleti hatásra kialakult szokás. Halottak Napja Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat"